Blog

A minap egy Facebook-os vitát olvasgattam egy népszerű csoportban, amikor a vita közepén megütköztem a kritizáló fél egyik mondatán: "Nem te látod rosszul a dolgokat!" Első ránézésre ez egy biztatás a másik félnek, egy megerősítés, hogy neki van igaza, és a vitát indító fél belátja, hogy tévedett. A szituáció persze nem erre utalt, nagyon is a saját igazát akarta bizonyítani az első. Akkor pedig mondata nyelvtanilag bizony helytelen, hiszen hiányzik egy vessző a mondatból. "Nem, te látod rosszul a dolgokat!" Így már ugye egyértelmű, hogy mire utal az illető: a másik felet támadta be. Én mindig azt olvasom, ami le

  Biztosan ti is találkoztatok már ezekkel a tipikus helyesírási hibákkal, amelyeket az interneten (főleg a Facebook-on) lehet nap mint nap olvasni. Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de nekem a szemem nagyon nem szereti a helyesírási hibákat, ha meglátom ezeket a legtipikusabbakat, egy kicsit mindig rosszul leszek.

          Azt mondják, sokkal fontosabb a tartalom, az üzenet a szövegben, mint a helyesírás. Tényleg így van ez?

  10-ből 9 embert, ha megkérdezek, azt mondja, hogy mindig utálta a nyelvtant, sosem volt képes megtanulni az alapvető nyelvtani szabályokat, és ma is nagy valószínűséggel gyakran ejt nyelvtani hibát írásban.

A minap az ismerőseim körében felmerült a téma, hogy tudjuk-e, hogy mi a különbség a fáradtság és a fáradság kifejezések között. Ekkor derült ki, hogy többen azt sem tudták, hogy létezik a ‘fáradság’ szó. Ők eddig bármilyen összefüggésben a –dt-s változatot használták. Ami persze szóban nem probléma, mert kiejtésben nem érezzük a különbséget, de írásban annál zavaróbb a nem megfelelő változattal találkozni.